Albert Györgyi halála után nem az volt a kérdés, hogy jelenik – e meg róla könyv, hanem az, hogy mikor? Viszonylag alacsony oddsra adták volna a fogadóirodák az „egy hónapon belül megjelenik” lehetőséget, de talán ennél is nagyobb sansz volt a „legutolsó igaz szerelme” által fémjelzett mű megjelenésére. Nem is kellett csalódnunk Galsai Dániel újságíróban (korábban Pannon rádió, míg most Magyar Hírlap munkatárs), aki – felhasználva minden zsurnaliszta – tudását – villámgyorsan papírra vetette mindazt, amit arra érdemesnek talált. Jó bulvár-szokás szerint már el is kezdte csepegtetni a „szaftosabb” részleteket különböző sajtóorgánumoknak, ily módon megkezdve a majdani olvasó beetetését. Kevés alávalóbb dolog van annál, mint egy olyan emberről megírni vélt vagy valós dolgokat, aki már nem tud reagálni. S tenni mindezt az „igaz szerelem” nevében, több mint kétségbeejtő, a harsogott érzelmeket megkérdőjelező dolog. Pénzzé tenni mindazt, ami állítólag oly fontos volt az életében, halála másnapján talkshowba menni, és elmondani, hogy ez neki mennyire fáj… Jellemzi ez az embert, kedves Galsai Dániel. És máris itt a legfrissebb címlap: bátor ex szerető (?) hazugságvizsgálatnak veti alá magát, hogy bebizonyítsa azt, ami piszkosul nem érdekel senkit. Ilyen erővel elmeorvosi vizsgálaton is részt vehetne ez a jóember (először szerencsétlent akartam írni, de hát nem szívesen bántanék még élő embert sem…), az se foglalkoztatna senkit, de legalább lenne ésszerű oka rá.

Albert Györgyi halála után nem az volt a kérdés, hogy valaki meggazdagszik – e rajta, hanem az hogy ki és mikor? A választ megkaptuk.